A Déli pályaudvar 1861 óta bonyolítja a város vasúti forgalmát. A jelenleg ismert, Budapest városképét jelentősen meghatározó állomás a harmadik épület, ami ezen a helyen áll. 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adták át a második objektumot, ami eredeti formájában mindössze 13 évig állhatott.
A II. világháborúban súlyosan megrongálódott eredeti Déli a vágányok két oldalán elhelyezkedő egy-egy épületből állt. Az 1861-es állomáshelyen az egyik az érkező, a másik az induló utasokat fogadta, ezeket pedig egy fa tetőszerkezet kötötte össze, a tető alatt húzódtak a vágányok. A háború után csak az induló szárnyat lehetett használni, az érkező oldali utasépület olyan súlyosan megsérült, hogy végül elbontották. A megnövekedett utasforgalomra reagálva új állomásépület vált szükségessé. Az 1962. június 15-én megnyílt, első modern Déli épületét Kővári György tervezte.
A vágányok átépítése is elengedhetetlenné vált. Korábban a hely szűke miatt „rendes” rendező pályaudvara nem volt a Délinek. A gőzmozdonyok megfordítását egy erre a célra szolgáló berendezés, a fordítókorong végezte, ami a vasútállomás város felőli végén kapott helyet. Az 1962-es átépítésnél ezt is megszüntették, így az új állomásépület már nem a vágányok mellett, hanem azok elé épült.
A fordítókorong helyére egy modern épület került: a hatalmas, sötétzöld hővédő üveggel ellátott ablakokat fehér kőlapokkal fedett fal szegélyezte. A várótermet az utcaszinttel lépcsősor kötötte össze. Az új épület gyorsan, alig fél év alatt elkészült, hiszen 1962 januárjában kezdték el építeni, és június 14-én már át is adták. Azonban ekkor még a régi felvételi épület is megmaradt – olvasható a PestBuda cikkében.
A vágányok előtti homlokperonnak köszönhetően az utasoknak többé nem a vágányokon keresztül kellett botladoznia, emellett a peronokat is kiszélesítették, így ezentúl sokkal kényelmesebben és biztonságosabban lehetett elérni a vonatokat. Az 1962-es átalakítás a megnövekedett balatoni forgalom balesetmentes lebonyolítására készült, átmeneti jelleggel.
A kicsi, ideiglenesnek szánt, izgalmas és innovatív megoldásért a tervező 1964-ben Ybl-díjat kapott. Az 1970-es években a régi felvételi épületeket elbontották, jelentősen megnövekedett a vágányok száma, és új irodaszárny épült a pályaudvar mellé, valamint elkészült a metró végállomása is. Az újabb átépítés során a díjnyertes épületet továbbépítették, így az a mai, sokkal nagyobb Déli pályaudvar része.
