Budapest marad nyitott fürdőfőváros idén télen is. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) nem tervezi a budapesti gyógy- és termálfürdők bezárását, inkább energiaválság-forgatókönyvvel készülnek a télre és mindent meg is tesznek, hogy egyetlen fürdőt se kelljen bezárniuk a magas energiaárak miatt – erről a Turizmus.com online portál számolt be a közelmúltban, ahol Szűts Ildikó a BGYH vezérigazgatója adott tájékoztatást az idei téli lehetőségeikről és terveikről.
A fővárosi termálfürdők is távhőt, villamosenergiát és földgázt használnak. A földgázra még idén júniusban írták ki a közbeszerzést, de az egyetlen ajánlattevő végül az MVM Next volt, amely az akkori világpiaci árhoz igazította a díjait. Végül 1336 forint/köbméter árszintet kaptak (áfa nélkül). Szűts Ildikó vezérigazgató elmondta, hogy magasnak tűnhet az ár, de abban az időszakban számtalan nagy fürdő ajánlatot sem kapott szolgáltatóktól.
Négy budapesti termálfürdő van, amelyek gázfelhasználás szempontjából meghatározóak: a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács, ezek a gázfogyasztás több mint 90 százalékát teszik ki. Amennyiben nem kötnek szerződést, akkor ezeknek a fürdőknek a működése, szolgáltatásai ellehetetlenülnek. Ezzel pedig kockáztatták volna a budapesti turizmust is, hiszen Budapest fürdőfőváros és természetesen a BGYH üzleti eredményességét is érintené a döntés, tehát tulajdonképpen nem volt választásuk, – részletezte az energiakérdést Szűts Ildikó vezérigazgató.
A BGYH még július végén összeállított egy energiaválság-tervet, amelyben minden egyes fürdőben részletesen feltérképezték a fogyasztásokat, például egy szauna esetében akár fűtőszálanként. Így képesek modellezni azt is, hogy ha lekapcsolnak egy szaunakályhát két órára, mennyi energiát spórolhatnak meg vele.
„Fürdőbezárással nem számolunk, de szolgáltatási portfólió-csökkentéssel igen” – mondta el Szűts Ildikó, aki példaként említette a Lukács fürdőt, ahol a gázfogyasztást úgy próbálják minimalizálni, hogy hőcserélő bővítéssel, a fürdőben elérhető 55 Celsius-fokos termálvizet fűtésre használják. Ezek között olyan intézkedésekre lehet számítani, mint például, hogy később indítják a gőzt, vagy rövidebb ideig üzemeltetik, lekapcsolják az élményelemeket, illetve nem mindegyik szaunát fűtik fel teljes üzemidőben. A döntések a vendégszámoktól is függnek, fogalmazott a vezérigazgató.
A Rudasban, a Széchenyiben is lesznek hasonló takarékossági intézkedések, ez utóbbiban a gőzkabinokat később indítják majd. Reményeik szerint a gázfogyasztásban legalább 30 %, a távhő- és a villanyszámlában pedig 20-25 százalékot takarítanak így meg. A BGYH 2022-re korábban nagyjából 1,6 milliárd forint energiaköltséggel számolt, ez most nagyjából 4,7-4,8 milliárd forintra nőhet. Ha nincs a válságterv, akkor akár a 6 milliárd forintot is elérhetné az energiaköltségük – tette hozzá Szűts.
Előző cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a jövőben a kormány szándékai szerint is geotermia lehet a megoldás a hazai energiabiztonságra, amiről a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) aktuális közleménye adott tájékoztatást idén ősszel.
Magyarország termál- és gyógyvíz nagyhatalom, mert hazánk nagyon jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, ennek hatékony kiaknázása fontos feladat, amire kézenfekvő lehetőséget nyújtanak a termálvizes források.
