Bemutatkozott a budavári képviselő-testület március 30-i ülésén Pikó András józsefvárosi polgármester volt jegyzője, Czukkerné dr. Pintér Erzsébet. Czukkerné igyekezett bizonyítani, hogy kellő jogi támogatást tud nyújtani V. Naszályi Márta önkényes ülésvezetéséhez, de homályos jogértelmezések után végül belegabalyodott a mondandójába. Egy ponton már csak azt tudta ismételgetni, hogy a feltett kérdésekre 15 napon belül tud válaszolni. V. Naszályi láthatóan nem volt elégedett, a jegyző ugyanis nem tudott olyan meggyőzően érvelni, amivel megakadályozhatta volna, hogy a képviselők kényes kérdéseket intézzenek a polgármesterhez interpelláció formájában.
V. Naszályi az elvesztett szeptemberi időközi választás óta totális háborút folytat a többségbe került kormánypárti képviselőkkel szemben, ennek eddig legfőbb eszköze az volt, hogy nemengedte napirendre venni az általuk benyújtott előterjesztéseket. Miután a Fővárosi Kormányhivatal jelezte, hogy ez az eljárás jogszabályellenes, mostanában olyan jegyzői jelzéseket készíttet, amellyel megpróbálja töröltetni a kormánypártiak előterjesztéseit a napirendről. Ezek a jelzések azonban leginkább csak vélemények, a polgármester elmondásával ellentétben tehát nem jogszabályellenesek. A korábbi jegyző, Németh Mónika – akivel szintén összeveszett – ehhez a harchoz segítséget is kapott, – a korábban közokirat- hamisítási botrány miatt kirúgott, de már évek óta visszafoglalkoztatott – Tarjányi Tamás budavári exjegyző mellé V. Naszályi felbérelte Hőrich Ferenc ügyvédi irodáját is. Czukkerné mellett pedig most Gyurcsány volt belügyminisztere, Lamperth Mónikát vették fel tanácsadónak. Tarjányi megbízatása alatt közel 1 millió forintot, Hőrich pedig 1,5 millió forintot vitt haza havonta, viszont a legutóbbi képviselő-testületi ülésen sem a polgármester, sem a jegyző nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyit fizetnek Lamperth
„árnyékjegyző” tanácsaiért.
Németh Mónika mintegy éves jegyzői munka után végül belefáradt a szakmailag is kockázatos manőverekbe és viharos körülmények között távozott a Budavári
Önkormányzattól. A polgármesteri hivatali forrásaink szerint a szakításhoz az vezetett, hogy a Várnegyed nevű lap megszűnésével kapcsolatos számlák ki nem fizetése miatt a jegyző fegyelmi eljárást akart indítani a polgármester bizalmasai ellen pénzügyi károkozás miatt. Ebbe a légkörbe érkezett meg feltűnő önbizalommal és magabiztossággal Czukkerné. V. Naszályi polgármesterségének nagyjából négy éve alatt ő a negyedik jegyzője. Bár sokáig Lamperth tűnt a befutónak, láthatólag megelégedett azzal, hogy Czukkerné mellett „árnyékjegyzőként” egyengesse V. Naszályi munkáját.
Czukkerné számára nem ismeretlen Hőrich és az általa használt módszerek, hiszen már Józsefvárosban is együtt dolgoztak. Czukkerné jegyzőként, Hőrich ügyvédként, míg Hőrich felesége Pikó gazdasági vezetőjeként dolgoztak. Józsefvárosi munkájuk másfél éve alatt nem működött túl jól a hivatal, több, mint 140 kollégája mondott fel a rossz munkakörülmények miatt. Botrányoktól sem volt mentes a működés. 50 milliós bírságot kaptak a szabálytalan menza közbeszerzésért, Józsefváros káptalanfüredi strandjára az egyik pályázó írhatta a pályázati felhívást és a parkolási rendeletüket is elkaszálta a bíróság. Mindezek ellenére, vagy
éppen ezért Czukkerné tökéletesnek bizonyulhat V. Naszályi tervének végrehajtására, láthatóan nincs ellenére a szerep, hogy a legalitás határán egyensúlyozva politikai megrendeléseket teljesítsen. A hivatal szakszerű irányítása helyett Czukkerné is biztosan V. Naszályi politikai csatározásainak kiszolgálásával lesz elfoglalva.
Az ülés fordulatokban egyébként is izgalmasra sikeredett, mivel Kun János (PM) egyrészt fontosnak tartotta feltárni apja hithű kommunista múltját, másrészt súlyos vádakkal illette Csobánczy Gábor (DK) alpolgármestert és Molnárka Gábor (Momentum) képviselőtársát. A baloldali belviszály odáig fajult, hogy Molnárka válaszában nyíltan megfenyegette szövetségesét, mondván ezzel Kun a 2024-es választási indulását megfontolás tárgyává tette. Nyilvánvaló, hogy ilyen belső feszültségekkel nem lehet irányítani egy kerületet, hiszen a stabilitást hírből sem ismerik. Megkérdőjelezik a saját politikai programjukat, hitvallásukat és döntéseiket, vitáik hátráltatják a hatékony szervezeti működést, a kerület fejlődését. A szürreális és a képviselő-testület munkájához méltatlan jelenetnek egy idő után az ülésvezető vetett véget.
A polgármester a megtévesztés mestere
V. Naszályi nem véletlenül próbálta megakadályozni a képviselői interpellációk tárgyalását. A feltett kérdésekre adott válaszaiból ugyanis kiderült, hogy megtévesztette az I. kerület lakóit a sajtóban a kisgyermekek védőoltásával kapcsolatos kérdésben és valótlanságot állított egy lakossági fórumon is a budavári bérlakások illetékének rendezésével kapcsolatban. A Várnegyed újság megszűnésével kapcsolatos kérdésben kiderült, hogy a késedelmek okozta kötbér nyomán is anyagi kár érte az önkormányzatot és az általuk emlegetett belső vizsgálat sem történt meg. Úgy tűnik tehát, hogy a V. Naszályi Márta vezette hivatalban sem a
számláknak, sem a kötbérnek, sem a határidőknek és természetesen az okozott kárnak sincs gazdája.