A Hadik nem fikció és ettől még izgalmasabb, átélhetőbb a története – fogalmaz a Nemzeti Filmintézet. A film 2023. március 9-én kerül a mozikba.
Több mint 260 éve, 1757. őszén a Habsburg Birodalom huszár tábornoka, Hadik András végrehajtotta a történelem egyik legbátrabb hadicselét. Seregével elfoglalta, megsarcolta Berlint és mielőtt a porosz király csapatai rajtuk üthettek volna, távoztak a meglepett fővárosból. A mozikban március 9-től látható magyar kalandfilm, a Hadik úgy idézi meg ezt a dicső tettüket, ahogy azt a legendáriumok feljegyezték.
A most elkészült alkotás történelmi kalandfilmként az elmúlt évtizedekben a magyar filmkészítésből erősen hiányzó műfaji űrt szeretné pótolni.
A Hadik a Nemzeti Filmintézet támogatásával a B&L Line gyártásában készült, producere Nagy Endre (56 csepp vér, A rózsa éneke). A film rendezője Szikora János neves színházi és filmrendező (Kaméliás hölgy, Ítélet és kegyelem), technikai rendezője Dyga Zsombor (Aranyélet, Köntörfalak). A film operatőre Győri Márk, korosztálya kiemelkedő művésze (Víkend, Varga Katalin balladája, Hétköznapi kudarcok). A filmben sok méltán neves magyar színész is szerepet kaphatott, így Trill Zsolt, Szabó Győző, Molnár Áron, Szalma Tamás, Bordán Lili, Reviczky Gábor, Horváth Lili, László Zsolt, Hirtling István, Mucsi Zoltán, Julia Jakubowska, Gáspár Sándor, Forgács Péter, Derzsi János, és Tordy Géza is.
Az alkotók lehetőséget biztosítanak közönségtalálkozóval egybekötött premier előtti vetítésre is, amire a budapesti Allee bevásárlóközpontban található moziban kerül sor március 4-én, szombaton 19 órától, ahol a film három főszereplője is jelen lesz.
I. kerületi, helyi vonatkozás – Hadik András szobra:
A budai Várnegyedben található Hadik lovas szobra, amit ifj. Vastagh György szobrászművész alkotott. A szobor Hadik-ot huszárkapitányi díszegyenruhában ábrázolja lovon, az alkotás az I. kerületi Úri utcában áll.
Érdekesség – A magyar huszárok páncélzata:
Európa harcterein a XVIII. század elején új könnyűlovas csapatnemként jelent meg a magyar huszárság. Virtus, vitézség, férfiasság, s ezekhez társuló elegancia és harcias küllem jellemezte őket. A magyar nemesség java része huszár uniformisban forgatta kardját Európa akkori harcterein.
A díszes huszár egyenruha nem csak könnyű, és díszekkel hímzett viselet, hanem komolyan átgondolt védelmi rendszer is volt. A mentét sokszor félvállra vetve hordták, így a pajzs szerepét vette át, a balról érkező ellenség kardcsapásai ellen, a dolmányra és a nadrágra is un. sújtásokat varrtak, és ez sárga, kötélszerű díszítés is komoly védelmi funkcióval bírt. Ha a kard lesújtott, akkor ez a zsinórzat védte a huszár testét, ugyanis nem lehetett oly könnyen átszakítani, miután még fémszálat is húztak bele, így erősítve az ellenállóképességét. A huszárok csákót viseltek. A csákókon díszek, rangjelzések címerek kaptak helyet, de ezeknek is volt védelmi funkciójuk, sokszor láncokat is tettek rá és fémgyűrűt a belsejébe, ami szintén védett a karddal lesújtó ellenség ellen. Mint a középkori lovagoknak, a huszároknak is egyik legnagyobb kincsük a kardjuk, avagy a szablyájuk volt, anélkül nem mentek sehova.
A máig is ható etikett, miszerint a nő a férfi jobb oldalán sétál, szintén e korba vezethető vissza, mert a vitézek – ide értve a huszárokat is – a bal oldalukon hordják a kardot, és az beleakadhatna a hölgybe, így a nő a másik (a jobb) oldalon megy, és jobb vállán hordja táskáját, hogy így közelebb is húzódhasson az őt hősiesen védelmező vitézhez.
További helyi – I. kerületi – vonatkozású érdekesség, hogy a budavári Hadik lovasszobor, az egykor közeli BME (Műszaki Egyetem) kollégiumában lakó fiatalok szerencsehozó szobra is volt, így történhetett, hogy a szobor alsó része fényesre lett koptatva mára már. A kollégium sokáig a Szentháromság tér 6. alatti épülettömbben volt, ami jelenleg átépítés alatt áll a Pénzügyminisztérium megbízásából.
Kép forrása: a film Facebook oldala
