A szárazság már évszázadok óta vissza-visszatérő „isteni ostor“. Idén augusztus elejére 89 centire apadt és tovább csökken a Duna a fővárosi szakaszon. Kilátszik az Ínség-szikla a Szabadság hídnál.
Az Ínség-szikla egy általában vízzel fedett sziklaszirt a Dunában. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban – „ínség idején”– fordulhat elő. A szikla a Gellérthegy lábánál, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra az Erzsébet híd irányában helyezkedik el.
A pesti-budai néphagyomány szerint, ha előbukkan a kő, a következő évben éhínség várható. A hagyomány alapja az, hogy a szikla csak nagyon alacsony vízállásnál látszik ki a vízből, így ha szárazra kerül, az komoly, a következő évi termést veszélyeztető aszályt jelez.
A XIX. század végéig a a Gellérthegy lábánál, a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla is sorakozott, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. 1898-1899 között a Szent Gellért rakpart kiépítésekor a felsőbb sziklákat felrobbantották, így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek.
A legalacsonyabb vízállás az utóbbi években a Dunán 2003-ban a 51 centi volt, a fővárosban 2018-ban pedig 33 cm-t mértek.Szárazság az internet előtti időkben is volt. Archív újságcikkek az 1794-es és az 1863-as éveket idézik.
Az 1794-es rendkívüli szárazság emlékezetét a Hidrológiai tájékoztató, 1994. 2.száma eleveníti fel. A korabeli feljegyzésekben többek között ez olvasható:
„Az 1794. esztendő tartós szárazság következtében igen sovány aratást nyújtott, minél fogva az élelmiszerekben nagy szükség állott be, a mi leírhatatlan nyomort hozott vidékünkre. Már 1793. év november hava óta (különben ez év is csak középszerű termést adott vala) nem volt eső, hó pedig éppen semmi. 1794. év január havában nagy hideg és szárazság uralkodott melyet csak egyszeri hóesés szakított vala meg, az első és utolsó ez év telén. A bekövetkezett nyár csaknem egészen harmat és eső nélküli volt, hősége ellenben folytonos s majdnem elviselhetetlen. A földek és kertek növényzete elszáradt, s a gabona ritka kalászait szárastól gyökerestől kellett a földből kitépni, hogy csomóba kötni lehessen. Egy hold gabonával bevetett föld alig adott 4-5 mérő magot. Szalma, széna, általán véve a takarmányfüvek és zöldségek épen semmi termést sem szolgáltattak. A mindent megperzselő nap lángsugarai annyira kiszárították a kutakat és a források legtöbbjét, hogy a helységben szükségelt vizet mérföldnyi távolból kellet hozni.” (Milleker Bódog: Versecz szab. kir. város története. Bp. 1886.1. 222. oldal.)
„A BUDÁN az 1780-as évek elején megkezdett hőmérsékleti és csapadékmérések 1793-ban sajnos megszakadtak, így 1794-ből sincs adatunk. Hőmérséklet-mérések azonban máshol is folytak, s ezek teljes mértékben alátámasztják a leírások túlzónak tűnő megállapításait.“
A Budapesti Negyed 56 (2007/2) száma így ír, idézve a 1863-as év szűk esztendejét:
„A Városliget, melyet jelenleg csakugyan inkább ezen, mint a régi Városerdő nevezet illet, újabb időben nyert, de vesztett is előnyeiből. Nyert újabb zsenge ültetvények által, keletkezett a csinos Hattyú szigetecske, visszanyerte az 1863. évi szárazság következtében kiapadt tavát, ha nem is hajdani impozáns kiterjedésében, de csinos partokkal szépítve. Ellenben nagy fogyást szenvedtek fái és ültetvényei a fent nevezett száraz éve tekintetbeni általános dúlásai következtében. A liget hátterében elnyúló hűs erdő, melynek annyira oda illő komoly tekintetű és hatalmas nyárfái nagyszerű zöld falat képezve szegélyezték a vidor közönségtől ellepett pázsitot, megritkult, és a még fennálló tetemes része enyészetnek indult annyira, hogy maholnap csak egy akácfa erdő fog ott fennmaradni. Az állíttatik, hogy itt egészséges, nagy nyárfáknak tetemes száma kivágatott.“
Az utóbbi években mért alacsony Duna-Budapesti vízállások: 2003., 2011., 2015., és legutóbb 2018.
Forrás: adt.arcanum.com, időkép, Vízügyi honlap, wiki, Ady Endre: Nagy szárazság idején (1917)
