Április végétől restaurálják Nepomuki Szent János szobrát az Attila úton, a Petőfi Gimnáziummal szemben.
A park – Horváth kert – nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) Az Alagút megépítésekor kettévágott kertet 1862-ben megvette Buda városa, és közparkká alakította.
Az eladó Horváth család akkor kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kerten át folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. Krisztinavárosban az 1837-es, hatalmas felhőszakadás után állítottak védelmező szobrot az Ördög-árok felett.
Később az árok befedési munkálatait itt, a János hídnál kezdték el 1873. március 5-én, de csak 1876 júniusában adták át a Vérmezőig tartó szakaszt. Ma már csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. A később már megrongálódott szobrot az 1950-es években bontották le. A rendszerváltás után pedig visszaállították a Nepomuki Szent János-szobrot – a másolatát annak, amely korábban az Ördög-árok hídján állt.
Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, legtöbbször az ábrázolásban (a Horváth kerti szobortól eltérően) mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő, Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászokvédőszentje. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje is.
A mostani restaurálás kivitelezését az ALAKart Kft. végzi, Szemerey-Kiss Balázs kőszobrász-restaurátor előírásainak megfelelően. A szakmai felügyeletet a fővárosi tulajdonú szobrok gondozója, a Budapest Galéria biztosítja.
