Egy napon született édesanyja és húga, felesége és anyósa, de mindkét nagymamája is
Ugyan a számmisztikában soha nem hittem igazán, néha mégis elgondolkozom azon, hogy több mint véletlen-e az – szerintem egyébként véletlen – hogy október 3., április 11. és május 18. többszörösen jelentős dátum az életemben – meséli az Egykernek Molnár Gábor, a polgári oldal önkormányzati képviselőjelöltje.
Az emlékezetes május 18. és október 3.
–Kezdjük az elején. 1921 és 1923 május 18-án született két hölgy, a két nagymamám, akik nem sejthették, hogy egyszer gyermekeik, a szüleim, a soproni egyetem diákjai lesznek, egymásba szeretnek és családot alapítanak. Az 1960-as évek vége felé húgom úgy döntött, hogy ugyanazon a napon jön világra, mint 26 évvel korábban édesanyánk, saját magával ajándékozva meg őt születésnapján. Így május 18. és október 3-a korai gyerekkorom óta piros betűs ünnep a családunkban – mondja Gábor.
–Az 1980-as évek végén a rendszerváltozás nemcsak nálunk, hanem a többi volt KGST és Varsói Szerződés tagállam életében is fontos – és azóta is ünnepelt – eseményt hozott – folytatja a jelölt. Érdekességként megemlíti, hogy a németek pont 1990. október 3-án döntöttek úgy, hogy Kelet- és Nyugat-Németország egyesül. Azóta is minden év október 3-án ünneplik a német újraegyesítés napját. – Külön érdekesség, hogy húgom már akkor is és azóta is Németországban él, így amíg mi itthon október 3-án megemlékezünk édesanyám és húgom születésnapjáról, addig ő Németországban ezen a napon a német újraegyesítés napját is ünnepli – avat be minket a családi dátumok misztikumába Molnár Gábor.
Tengerentúli szerelem és a költészet napja
A 2000-es évek elején egy nagy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam Londonban. Itt ismerkedtem meg amerikai feleségemmel, aki ugyanabban az irodában ügyvédkedett, ahol én. Amikor egyszer családról beszélgettünk, eldicsekedtem neki, hogy bizony a mi családunk olyan érdekes, hogy az édesanyám és húgom, de két nagymamám is ugyanazon a napon született – meséli Gábor. – Amikor ezt meghallotta, mindkettőnknek leesett az álla. Először neki, majd mikor elmesélte, hogy ő is ugyanazon a napon született, mint az anyukája, nekem is. Amikor pedig meghallottam, hogy ez a nap április 11-e, nem hittem a fülemnek. Elmeséltem neki, hogy nálunk április 11-e József Attila születésnapja és a Magyar Költészet Napja – folytatja a történetet Gábor.
A 2000-es évek végén feleségemmel úgy döntöttünk, hogy londoni életünket magunk mögött hagyjuk és Budapestre költözünk. Pár évvel később, amikor elsőszülött fiunk, Lukács már úton volt, anyósom New Jersey-t hátrahagyva költözött hazánkba. Ez jó döntésnek bizonyult, mert elkelt a segítség. Lukácsot 20 hónappal később követték ikreink, Edmund és Konrád. Azóta is itt élünk mindnyájan. Mára Kara és Barbara is felvette a magyar állampolgárságot, amire mindketten nagyon büszkék. Nem utolsó sorban pedig térben és időben egy helyen és egy napon ünnepeljük születésnapjukat minden év április 11-én, a Magyar Költészet Napján – zárja Gábor a családi történetet.
Rajtkőre áll a senior úszó EB-n
–A legújabb kitűzött célom az, hogy június végén elinduljak csapattársaimmal a belgrádi szenior úszó EB-n. Nem érmekben gondolkozom, hanem abban, hogy versenykörülmények között javítsak az egyéni csúcsaimon – addig nem nyugszom, amíg 30 másodpercen belülre nem kerülök 50 méter gyorson. Nagyon várom a váltókat is, ahol a csapattársaimmal együtt, egymásért is úszunk – mondja Molnár Gábor. – Könnyebb úgy hajnali 6-kor kelni és 7-kor a medencébe ugrani, hogy tudom, egy kitűzött cél érdekében teszem – zárja beszélgetésünket Gábor.
