Fővárosunk ünnepnapja november 17-e, ugyanis 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Jövőre ennek lesz a 150. évfordulója. E nap a Fővárosi Tanács – Budapest Főváros Közgyűlésének 1991 márciusi döntése óta emlék-ünnepnap.
2023-ban a főváros több mint száz programmal készül a Pest, Buda és Óbuda egyesítése, azaz Budapest létrejötte 150. évfordulója alkalmából tervezett ünnepségsorozatra, amely november 17-től egy éven át zajlik majd, a programok nagy részét várhatóan 2023 áprilisától tartják meg, – tájékoztatott a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Faix Csaba.
Várhatóan harminc kiemelt és hatvan intézményi programja lesz a fővárosnak, valamint ezen kívül lesznek kerületi rendezvények is.
Az évforduló alkalmából elkészül majd egy Budapest monográfia, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) készít egy kiállítást a Budapest-identitásról, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig pályázatot ír ki egy Budapest-nyitány megírására.
A Budapest Könyvfőváros program keretében valósul majd meg a „Budapest Nagyregény“ elnevezésű projekt, amely a főváros 23 kerületében, írók és civilek közreműködésével készülő, helyi történeteket elmesélő művekből áll majd össze, – ismertette a Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója.
Az emlékévhez kapcsolódóan a Fortepannal dolgoznak egy applikáción, de az ünnepségsorozat keretében lesz például fényfestő fesztivál és rendeznek koncerteket is.
Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán jelentette be, hogy az évforduló tiszteletére létrehoznak a Gellérthegyen egy annyi tőből álló rózsakertet, amennyi magyar település van.
Érdekesség:
Budapest nevének eredete a reformkorig vezethető vissza. Első ízben Széchenyi István említésében fordult elő Buda és Pest közös elnevezéseként, az akkori helyesírásnak megfelelően Buda-Pest alakban. A két várost már korábban is emlegették összefoglaló néven, de a nagyság szerinti sorrendre tekintettel Pest-Buda formában.
A 19. század végén az akkor 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi fővárosok, valamint a Pest megyéhez tartozó, akkor 16 ezer lakosú Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget Buda-Pest főváros név alatti egy törvényhatósággá egyesítéséről az 1872. évi törvénycikk rendelkezett. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget.
A főváros lakossága 1890-re már 492 ezerre emelkedett, s míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
A későbbi korokban, 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával jött létre az úgynevezett Nagy-Budapest amelynek lakossága az 1980-as években már majdnem elérte a 2,1 millió főt. A nepesseg.com oldal adatai szerint Budapest utolsó becsült népessége 1 749 734 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 17.8%-a.
Az ünnepi évforduló programsorozatának honlapja a 150.budapest.hu címen érhető el.
